Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet!

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

  

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas (Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként/munkaeszközként [1], terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként [2] (elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.

Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Elnevezései és használatuk [szerkesztés]

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak: szerb és horvát kuci, ukrán kucsu kucsu, oszmán-török kuçukuçu.

Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos. („Ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.)[3]

A kutya története [szerkesztés]

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják1. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ez előttre teszik. A legkorábban háziasított állat, egy 14 000 évvel ezelőtti lelet is létezik (Oberkassel, Németország), ami valószínűleg egy kutya állkapocscsontja. A legtöbb lelet azonban Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-ázsiai kialakulás és a kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst tulajdonított, az aranysakált, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%).[4]

Domesztikáció szakaszai [szerkesztés]

  • kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
  • kb. 14-15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
  • Kr. u. 1. sz. (Columella): olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. pásztorkutya legyen fehér, juhászkutya legyen fekete)
  • XIX. sz. vége: tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület, Nagy-Britanniában).
  •  ? XXI. sz: családi kutya (morfológiailag különböző, de hasonló karakterű egyedek).

Kutyafajták [szerkesztés]

Egy Csivava-keverék és egy dán dog szemlélteti a kutyafajták változatosságát

A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.

Magyar kutyafajták [szerkesztés]

A kutya betegségei [szerkesztés]

A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, és genetikai betegség fenyegeti, ezek nagy része szűréssel, oltással, megfelelő tartással megelőzhető

A kutya egészségének megromlását általában a viselkedésén lehet leghamarabb észrevenni. Levertnek és zárkózottnak látszik, kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is, olykor javul, máskor romlik.[5]

Veszélyes ételek [szerkesztés]

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.[6]

Fertőző betegségek [szerkesztés]

A kutya kölyökkorban különösen ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már 8 hetes korban.[7][8] A veszettség valamint egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása erősen javasolt[9]

  • A veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
  • Babesiosis: Kullancsok által terjesztett fertőző betegség 3-7 napos lappangási idővel, utána gyors kondíció, és súlyvesztéssel. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni.
    megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is[10]
  • Lyme-kór: Szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, vérvizsgálattal diagnosztizálható, nehezen, sokszor szövődményekkel gyógyítható.
    megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik.
  • A parvo a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került be a kutyák közé és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
  • A szopornyica régen ismert kutyabetegség, elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes
    Megelőzése védőoltással lehetséges.
  • Coronavírusos bélgyulladás Elsősorban a fiatal kutyák betegsége, de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. A tünetek étvágytalanság, hasmenés. A hasmenés miatti kiszáradás veszélyezteti a kutya életét.
    Megelőzése védőoltással lehetséges.[11]
  • Kenelköhögés a csoportosan tartott kutyák fertőző betegsége, általában jól gyógyítható, azonban társaságba járó kutyáknál (például: kutyaiskola[12], csoportos sétáltatás) célszerű oltással, vagy orrspray-vel az állatot immunizálni.

Féregfertőzések [szerkesztés]

Toxocara canis.
Echinococcus granulosus feje.
Dipylidium caninum.

A toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt; s ebben közre játszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, s a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, s a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, s így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum petéi a kutyaürülékben találhatóak, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük kifejlődik a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, s így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak [szerkesztés]

  • A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
    • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
    • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
    • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés, és végbéltáji viszketés is.
  • A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
  • Bár a problémát nem maga az állat okozza ide sorolható a Kinofóbia a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).
  • Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát. A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.

A kutyatartás egészségügyi előnyei [szerkesztés]

  • Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a kutya, vagy macskatartók mentális. és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost mint azok, akik nem tartanak állatot.[13]
  • Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg hozzájárult, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb volt, mint a kutyával nem rendelkezőké.[14]
  • A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt

A szuka tüzelése [szerkesztés]

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont 6-8 hónapos kor környékén, nagy testű kutyáknál ez az időpont egy éves kor utánra tolódik.

A tüzelés általában március, és november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. nap közötti időszak a legalkalmasabb.

Ebben az időszakban a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.

A tüzelés jelei [szerkesztés]

A szuka nemi szerve megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.[12][15][16]

A kutya az emberi kultúrában [
Oldal: viccek
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - feherkek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »